Reggeltől estig jövünk-megyünk, és bárhol járunk, ott viselkednünk kell: a munkahelyünkön, a boltban, az utcán, az iskolában, a buszmegállóban. Mire hazatérünk a lakásba, annyi feszültség gyűlik össze bennünk (amitől menet közben nem tudunk megszabadulni), hogy sorra generáljuk azokat a helyzeteket, melyek aztán további feszültséget okoznak nekünk, és családtagjainknak is. Úgy érezzük, otthonunkban is csak feladatok, nyűgök, bajok várnak bennünket, talán már a hazafelé vezető úton is ezeket listázzuk fejünkben: mosás, vasalás, a gyerek házija.
Otthonunk ne a stressz forrása vagy annak lecsapódási helye legyen, hanem pont az ellenkezője: az a hely, ami kikapcsol, véd és feltölt bennünket, hogy az otthonon kívüli akadályokkal, bosszúságokkal szemben is ellenállóbbak lehessünk.
Érdemes megszívlelnünk néhány énerősítő tanácsot:
* Ne negatívan hangolódjunk rá a hazatérésre (mi minden vár ránk, amit nem szeretünk), hanem gondolatban keressük meg azokat az értékeket, kedves pillanatokat, ami miatt jó lesz otthonunkban lenni (leülhetek a kedvenc fotelembe, és ihatok egy finom kávét).
* Próbáljunk minél több lelkesítő gondolatot felidézni, ezek nem csak azért hasznosak, mert a hazatérést megszépítik, hanem út közben is elterelik a figyelmünket a tömegközlekedés kellemetlenségéről, a zajról, a tömegről. Természetesen, ha útvonalunk szép parkon, rendezett sétálóutcán át vezet, akkor ezekre figyeljünk, és vegyük észre a szépet!
* Otthonunk legyen tiszta, rendezett, ahová jó érzés megérkezni. Teremtsük meg a szépet, és élvezzük! Elég egy csokor pipitér, vagy színes falevél, ezek kedvesek, derűt ébresztenek bennünk. Gyermekeink rajzainak, fotóinak látványa szintén jótékonyan hat hangulatunkra.
* Még a házimunkát is megszépíthetjük, ha a mosókonyhába egy kosár illatos levendulát, a konyhába pedig tarka virágot helyezünk el. Ha tudjuk, mi az, ami jó hatással van ránk, annak tudatában alakítsuk környezetünket!
* Fontosak az egymásnak szánt üzenetek (kedves sorok vagy tettek), melyek a velünk együtt élőkre való pozitív ráhangolódást segítik. Várjuk haza gyermekünket úgy, hogy rendet teszünk íróasztalán, és még egy vidám rajzocskát is elhelyezünk üzenőfalán. Terítsünk mag a vacsorához szépen, és gyújtsunk egy illatgyertyát! Ezek mind-mind olyan lehetőségek, melyek nem kerülnek sok fáradságba, mégis hihetetlen feszültségoldó erejük van!
* Ne rutin-cselekvések sorozatából álljanak az otthon töltött órák, hanem figyelemmel, ráhangolódással tegyük a dolgunkat! Hallgassunk zenét (ne a tévé szóljon háttérzajként), vagy beszélgessünk vasalás közben, vacsorakészítés közben, mosogatás közben.
* Általában, amikor hazaérünk, azt tapasztaljuk, hogy túl sok a tennivaló és kevés az idő (mindjárt ránk esteledik!), de segíthet bennünket a rendszer, a tervezés. Azokon a napokon, amikor edzés, szakkör, különóra, plusz műszak miatt zsúfolt a napunk, dolgozzunk előre! Minél kevesebb a kapkodás, az idegeskedés, annál harmonikusabbá, tartalmasabbá válik otthonlétünk.
Sok-sok negatív hatás befolyásolhatja hétköznapjainkat, amivel nem igazán tudunk mit kezdeni. A zajt, a forgalmat, a folyton dühös főnököt nem áll módunkban „kiiktatni, kizárni” életünkből, de egy kis szemléletváltással, áthangolódással könnyebbé tehetjük a stresszes napokat.
-
-
-
-
-
-
-
View the embedded image gallery online at:
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/eletmod/283-enerosites#sigProGalleria9fd5d0b119
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/eletmod/283-enerosites#sigProGalleria9fd5d0b119
Váljon otthonunk olyan helyszínné, ami varázserővel bír, és segít nekünk a megküzdésben! Varázserővel csak mi tudjuk felruházni, ha szeretjük, és törődünk vele. Az ilyen otthonban boldogságra cserélhetjük a bosszúságot, vidámságra a feszültséget. A recept egyszerű: ismerjük meg magunkat; figyeljünk családtagjainkra, amiben csak lehet, segítsük egymást; és ápoljuk, gondozzuk otthonunkat is! El is készült az OTTHON.
Laky J. Eszter
Kapcsolódó cikkek:
