Mi lesz a bőröndből?

bőrönd újrahasznosítása Szeretem a jó ötleteket, szeretem a tárgyakat új funkcióval látni, újrahasznosítani, de csak akkor, ha új képükkel valóban átöltöznek új ruhájukba. A koffereket, bőröndöket nem tudom nem utazáshoz kötni – bárhol is jelennek meg a lakásban. Találkoztam már régi utazótáskával éjjeliszekrényként, dohányzóasztalként, előszobában cipőtárolóként, de minden alkalommal előbukkan az érzés: itt valami vagy valaki készülődik.

Lehet bármilyen csodás és értékes az a koffer(amit bútorként kezdünk el használni), a szimbolikáját meg fogja tartani. Otthonunk életünkben az állandóságot jelenti, az egyetlen biztos helyszín, amihez mindennél jobban kötődünk. Megtöltjük élettel, és persze tárgyakkal, amelyekhez majd szintúgy kötődni fogunk. A körülöttünk lévő tárgyak üzeneteket is hordoznak: egyik örökség, másik ajándék, vagy éppen egy közös nyaraláson vásárolt emléktárgy. Azonban a tárgyak a róluk való ismereteinkkel is szembesítenek bennünket nap mint nap. Nem tudatosan, de jelen vannak. Több példát is tudnék mondani, de maradjunk a bőröndnél, ami ugye akkor szokott előkerülni a szekrény mélyéről, ha utazunk, vagy költözünk.

bőrönd újrahasznosítása Ha van egy szép darab a birtokunkban (talán épp valamelyik ősünk járta vele a világot), és mindenképpen szeretnénk megmutatni, használni, akkor érdemes addig-addig keresni a helyét (vagy változtatni a küllemét), hogy ne zavarja meg az állandóságot otthonunkban. (A bőrönddel ikonként is találkozunk reptereken, vasútállomásokon, szinte belénk ivódik a látvánnyal a jelentés.) Semmiképpen sem ajánlanám a hálószobába, ne piszkáljon bele a „továbbállás” élménye a hálónk meghitt pillanataiba. (A filmek is szeretik a nagy szakításokat látványos bőröndbe-pakolással hatásosabbá tenni.) Talán nyaralóban, hétvégi házban tudnám leginkább elképzelni, hiszen ezek ideiglenes pihenőhelyek életünkben, ide egyébként is kofferrel érkezünk (majd néhány nap vagy hét után továbbállunk).

Kedves tárgyainkkal együtt lesz otthonunk olyan, amilyennek mi szeretjük. Nagyon különbözően viszonyulunk a körülöttünk lévő tárgyakhoz: ami egyikünknek elképzelhetetlen, az a másikunknak kedvenc tárgya lehet. Talán valakinek pont a bőrönd mindennapos látványa adja a szabadság érzését.