Milyen napunk volt? Fáradtnak érezzük magunkat? Sokat kellett idegeskedni, és későn értünk haza? Az este legyen a miénk. Szóljon pihenésről, lazításról, feltöltődésről. Legyen kellemes. Minden este. Az, hogy miként zárjuk a napunkat, sok szempontból nagyon meghatározó. Befolyásolhatja még azt is, tudunk-e aludni, alvásunk pihentető lesz-e. Amikor valamit lezárunk, nyugtázunk, szeretjük érezni, hogy lelkünk kiegyensúlyozottabb lett. Ha valami nincs méltóképpen befejezve, lezárva, bennünk marad a feszültség. Ezért nincsen nyugalma annak, aki például, nem válik el házastársától, pedig már külön életet élnek. Szükségünk van pszichológiailag arra, hogy pontot tegyünk dolgaink végére. Ennek a nap végén is meg kell történnie.
Sokszor a család csak este lehet együtt. A szülők dolgoznak, a gyerekek elfoglaltságaiba pedig egyre korábbi időpontoktól tartoznak különórák, szakkörök, így ők is későn érkeznek meg.
- Este legyen idő a családra! Ne szaladjunk szerteszét, mosakodás, ágyazás, mindenki másfelé, hanem legyen olyan alkalom és hely (nappali, étkező, konyha), ahol együtt tudunk lenni! Ez lehet vacsora közben is, jobban esik a falat egy jó hangulatú esti beszélgetéssel. Pszichológiai szempontból nagyon fontos, hogy gyermekeink az aznap történt eseményekről, problémáikról mesélhessenek, így oldódik a bennük lévő feszültség. Kiegyensúlyozott lelki állapotban tudnak csak jól aludni. Fontos a kellemes és kényelmes környezet, a harmónia. Próbáljunk meg estére elpakolni, ne a rendetlenség közepén legyünk együtt!
- A mosakodás is legyen élmény, lassan, élvezve a víz kellemes érintését, nyugtató hatását! Lehet, hogy a kapkodással időt nyerünk, de nem lesz meg a békés, jó közérzet az alváshoz.
- Az alvás előtt fontos a mese, ami szintén lelkileg is felkészíti gyermekeinket a pihenésre. Legyen szobájukban olyan kuckó, ahol összebújhatunk velük, érintésünkkel, ölelésünkkel, tovább erősítve bennük a biztonság érzését.
- Sokszor a szülőknek is csak este jut idejük egymásra. Ilyenkor van alkalom arra, hogy olyan dolgokról is tudjanak beszélni, melyekről a gyerekek előtt nem szeretnének. Ne maradjanak ki az estéből a kettesben töltött pillanatok sem!
- Bármilyen furcsán hangzik is, saját, egyéni gondolatainkra is szükségünk van minden nap végén. Próbáljuk meg, hogy esténként végiggondoljuk a nap eseményeit, mintha egy összegzést végeznénk, „ha rászoktunk, elsőrendű igényünkké válik, és szinte önmagában biztosítja pszichés egyensúlyunkat.” (…) „A visszapillantás feltétlenül képszerű legyen, úgy pergessük le a napot, mint egy filmet. Az a lényeg, hogy szemlélőivé váljunk a nap eseményeinek és benne önmagunknak.” (…) „Döbbenetes mennyiségű rejtett információhoz, megismeréshez juthatunk ezen a módon, amikor néhány percre eltávolodunk önmagunktól, kívülről szemléljük a velünk történt dolgokat.” (Popper Péter, 1981)
Most biztosan azt gondolják, hogy ahhoz, hogy az esték így történjenek, kétszer ilyen hosszúnak kellene lenniük! Pedig csak szokás kérdése. Ami szokássá, helyesbítek: természetessé válik, azt nem érezzük tehernek, plusz erőfeszítésnek. Amíg még tanuljuk, és figyelnünk kell ezekre a szempontokra, addig lehet, hogy nehézkesebb, de megéri! Ezt az érzést már az első ilyen este alá fogja támasztani.
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/eletmod/143-este-jo-este-jo-este-megis-jo#sigProGalleria99e27337f0
Rohanunk egész nap, este nyugodtan lassíthatunk – magunkért. És ehhez teremtsük elő saját otthonunk megfelelő lakberendezésével a feltételeket. Legyen otthonunk este is az életmódunkért!
Laky J. Eszter
Képek forrása: