Aki otthont (nem lakást, otthont!) keres magának, annak előbb azt tanácsolom, fejben tervezzen és álmodjon! Olyan pillanatot keressen, amikor zavartalanul lehet gondolataival, egy ellazult állapotban. Nem görcsösen, nem sietősen… Lehet, hogy már évekkel ezelőtt megálmodtuk egyszer, lehet, hogy folyóiratban láttunk már hasonlót… Valahol, a fejünkben létezik egy kép arról a térről, ahol élni szeretnénk. Nem alaprajz, nem négyzetméterek, hanem pillanatok, vakuképek, elképzelt élmények… Ez talán nagyon furcsának tűnik, de higgyük el, előbb gondolatban kell otthont tervezni. Aztán persze meg kell találni a legmegfelelőbbet. Ott van valahol az óriási kínálatban…
Mire gondolok?
Most nem tudatos tervezésre. Nem olyan tervekre, hogy legyen külön gyerekszoba, meg kétautós garázs, hanem egészen másra. Talán nem is tervnek hívnám, hanem elképzelt élményeknek. Kényelmesen elhelyezkedve, becsukjuk a szemünket, és elképzeljük, hogy új otthonunkban vagyunk.
Egy példa:
• Elképzeljük, hogy éppen a konyhában teszünk-veszünk, és az ablakból látjuk, amint a gyerkőcök labdáznak. Fák, bokrok között futkároznak jókedvűen. Nem túl nagy az udvar, de ha integetünk nekik a konyhaablakból, látják, és befutnak a szomszédos teraszajtón, hogy igyanak egyet. Aztán visszafutnak. → Mit tudtunk meg eddig? Hogy a konyha ablaka a kertre néz, és könnyedén kommunikálhatunk egymással. Láttuk a fákat, bokrokat, a fű zöldjét. Elképzeltünk egy kellemes életképet, amit szeretnénk új otthonunkban megélni. Talán látjuk a konyhabútor színét is magunk előtt, a méretét, vagy apró részleteket: függöny mintázata, konyhagépek helye.
• Több ilyen gondolatunk is lehet, ha többször próbáljuk ezt a gyakorlatot. Lehet, hogy egyszer az udvar jelenik meg szemünk előtt, lehet, hogy máskor egy fürdőszoba, vagy a házi iroda. Az is lehet, hogy épp egy grillpartit látunk magunk előtt, sok vendéggel.
És ez hogyan működik?
Ezek vágyak. Ezek olyan játékai a gondolatainknak, amelyek érzéseket közvetítenek. Amire vágyunk, az mindig valami pozitív élmény. Nem arra vágyunk, hogy milyet nem szeretnénk, hanem, hogy milyet szeretnénk. A vágyaink mindig egy cél felé hajtanak bennünket. Mindig előbb van vágy, óhaj, kívánság, és ha a vágy teljesül, akkor leendő otthonunkkal kapcsolatban már van egy pozitív beállítódás. Ilyet szeretnék – ha teljesül: vágy teljesül. Nem lehet előbb lakást vásárolni, majd vágyakozni rá, hogy itt fogunk majd főzni, és közben hallgatni a rádiót – de jó is lesz! Akkor a vágyak már korlátok közé szorultak, adott térben tudunk csak képzelni, tervezni.
Vannak, akik úgy vásárolnak ingatlant, hogy azt mondják, egyből beleszerettek, mikor meglátták. Ez is azért van, mert előtte, lehet, hogy tudattalanul, de elképzeltek egy életmódot, egy otthon-hangulatot, és adott lakás pont ráillett. De attól még előbb volt meg a gondolat, az álom.
http://www.tutiszoba.hu/terszemle/gondolatok/105-elbb-megalmodom#sigProGalleriad96b2d42df
Lazítsunk hát, engedjük el magunkat, és mielőtt útnak indulunk lakást keresni, képzeljünk el egy otthon-hangulatot!
Laky J. Eszter
Képek forrása:
