Tuti Szoba

A saját kert otthonunk szerves részeként funkcionál, életterünket növeljük meg általa. Ahogyan a ház is saját igényeinknek, személyiségünknek megfelelően kerül kialakításra, úgy kertünk is tükrözi mindazt, ami ránk és életmódunkra jellemző.

Tudták, hogy a kert szerepe nagyon sokat változott történelmünk folyamán?

Csabai István az alábbi néhány mondatban összefoglalta azt, ami a kertek és a személyiség kapcsolatát jellemzi: „Az ember művészeti ösztöne a legkülönbözőbb anyagot is felhasználja. A kertművészetben magát a természetet igyekszik változó ízlése szerint idomítani. Ahogy alakul elképzelése a világról és életről, úgy ölt más és más arcot a környezet is, mely az örökké újat akaró, teremteni vágyó, nem látott szépségekre szomjúhozó embert körülveszi. Ha szeszélye vagy lelki szükséglete úgy kívánja, mértani elképzelésekkel köti guzsba a növényeket és fákat. Majd meg hajlamának újabb fordulatával a természettől minél nagyobb zabolátlanságot követel meg. A környezet az emberi lélek szárnyalásaihoz szolgál felröppentőül, …” (Csabai, 1940)

A személyre, és a környezet kialakítására mindig hatással voltak a történelmi korok is. Csabai István cikke alapján röviden végighaladnék a magyar kertek változásain, hogy aztán megismerhessük a jelen kor kertjének pszichológiai jelentőségét is.

• Az első magyar kert a kolostorok világába vezet, kedvelt virágok voltak akkoriban a rózsa és a liliom, a boróka, és a gyógyfüvek.

• A reneszánsz várkert már nem elmélkedésre való volt, hanem az emberi egészség szolgálatáért alakították ki. Mátyás várkertjében testedzésre alkalmas gyakorló terek, csarnokok épültek. Útvesztőket, halastavakat, vadaskertet is kialakítottak. Kertjeinek tervezésében művészek vettek részt.

• A török korban a keleti hatások voltak érezhetők a kertek kialakításában is. Újfajta gyümölcsök kerültek kertjeinkbe. A gyümölcsösök a hátteret díszítették, a kastély előterében geometriai alakzatokban tarkállottak a virágok.

• A XVII. századtól a magyar és erdélyi művészetet a virágkultusz jellemzi, a templomok, szószékek díszeivé is váltak a virágok, indák motívumai. Ekkor honosodott meg hazánk kertjeiben a tulipán.

• A következő korszakban háttérbe szorulnak a virágok, és szabályos fasorokat ültetnek mindenhová.

• Később egyre vonzóbbakká válnak az egzotikus növények.

• A mértanilag szabályozott kerteket aztán felváltották a szentimentális angol kertek: hatalmas fák (platán, szomorúfűz, jegenye) és kanyargós utak jellemezték.

• „Érdekes, hogy a barokk-stílus idején a klasszicizáló, hűvös formájú francia kert volt a divatos, míg a klasszicizáló építészet uralma alatt a romantikus angol kertért rajongtak. Mintha az épület s a kert jellegben, hangulatban egészítené ki egymást” (Csabai, 1940) Nagyon találó megfogalmazás, azt hiszem a mai napig valami hasonlóra törekszünk, hiszen ez jelent egyensúlyt.

• Később a kertek létesítése már szociális feladattá is vált.

Azért tartottam fontosnak megemlíteni a különböző korok elvárásait a kertek kialakításával kapcsolatban, mert a végére érve érezhetjük, hogy a kert mára szinte minden funkcióval rendelkezik (hobbi, szabadidős program, pihenés stb.)  – egyéni eltérések pedig az életmódunk miatt lehetnek.

A saját kert pszichológiai jelentősége:

- Segíti életünket azzal, hogy kikapcsolódási lehetőséget nyújt: a szabad, természeti környezet, a friss levegő, a mozgás ellazít bennünket, megszabadít bennünket a feszültségektől.

- A különböző érzékeinkre hatnak a növények, melyek kellemes hangulatot okoznak: a vizuális látvány, az illatok, a hangok (pl.: madárcsicsergés) mind pozitívan hatnak pszichénkre.

- A kert megnyitja az életteret a külvilág felé – több lehetőséget kínál ahhoz, hogy kényelmesebben élhessünk.

- Élhetünk saját hobbinknak: kertészkedhetünk, pihenhetünk. Ha van lehetőségünk azt megtenni, ami örömöt okoz, kiegyensúlyozottabbak lehetünk.

- Támogatja kapcsolatainkat: jó lehetőség a közös együttlétre a kerti munka és szórakozás, játék a gyerekekkel. (Manapság már saját játszótér, homokozó, medence, grillező helyiség is tartozik a kertekhez.)

- Személyiségünkhöz illő szabad környezetet varázsolhatunk. Ha a burjánzó növényzetet, a romantikus keretet részesítjük előnyben, olyat alkotunk. Ha inkább a tágas, letisztult tereket tudjuk igazán élvezni, akkor aszerint fogjuk megvalósítani. Vannak kedvenc fáink, növényeink, melyek szintén meghatározhatják a kertünk képét. A hozzánk illő környezet jobb közérzetet biztosít.

- A kertészkedés művészet, önmegvalósítás is: saját terveink, elképzeléseink alapján ültetjük és gondozzuk, majd csodáljuk növényeinket.

- Az enyém érzés, és a gondoskodás öröme (én ültettem, én neveltem) szintén a szép megteremtésének élményét adja.

- Pozitív hatása van annak is, hogy érezhetjük, velünk nőnek, cseperednek – azaz velünk együtt élnek kertünk fái, bokrai. Életünk, környezetünk részévé válnak, mint ahogyan a házon belüli tárgyaink.

- A kert lehetőséget ad állattartásra is, a kutya vagy macska pedig társa az embernek. (Az állattartás pszichés előnyeiről itt olvashatsz.)

- A kerteknek van egy külvilágtól elrejtő, vagy éppen külvilág felé nyitó funkciója is. Valaki szeret elbújni, és sűrű sövényt ültet az udvar köré, míg mások a teraszról beszélgetnek a ház előtt sétáló szomszédokkal.

„Egy kínai mondás szerint igazán boldog ember csak a kertész lehet.” (Csabai) A kínai kertek gyönyörűséges világára gondolva, biztosan  van alapja a mondásnak, de mindenki kaphat ebből a boldogságból, ha saját kertjét saját személyiségéhez tudja kialakítani.

Felhasznált irodalom: Csabai István: A magyar kert, in: Magyar Szemle, 1940, XXXIX. Kötet, 5. (159) szám, 304. oldal

Laky J. Eszter

Képek forrása:

http://gardenidea.me/home-garden-design-ideas.html
http://asianetindia.com/garden-care-tips-for-your-home/
http://www.howtohacks.com/how-to-add-curb-appeal-to-your-home/beautiful-home-garden/
http://www.hometrendesign.com/outdoor-garden-kids-play-furniture-design-comfort-and-safe-house-doll-for-kids