Tuti Szoba

Akik párkapcsolati problémáikkal keresnek meg, gyakran említik a legszebb és legreménytelibb időszakként azt, amíg otthonukat tervezték, építgették, szépítgették. A megújulás kettős: a pár közös életében is változás várható, illetve a tagok külön-külön is új helyzetet élnek meg. Ilyenkor többszörösen működik az újdonság varázsa, de vajon meddig tart?

Az új dolgoknak nem minden esetben örülünk, de ha nem egyedül kell a friss útra lépnünk, mindig bizakodóbbak, derűlátóbbak vagyunk. A felelősség terhén osztozunk, a problémák is sokkal kisebbnek tűnnek, ezért lesz kezdetben olyan szép a közös új otthon, a közös új élet. Erősnek, bátornak, lendületesnek érezzük magunkat, hiszen egy kreatív, tettekben is „megragadható”, látványos jövőépítés zajlik. Színekkel, tárgyakkal magunk köré építünk egy bázist, amit felruházunk sok-sok pozitív tulajdonsággal. A legkisebb, legszerényebb lakás is bástyaként ölel bennünket körül, megvédve bennünket mindentől. Aztán előbb-utóbb jönnek a hétköznapok. A bástya téglái között bekúsznak a csalódások, a bizonytalanságok, a nézeteltérések. Természetesen minden kapcsolatban, és minden otthonban megjelenő problémák ezek, de jó, ha tudjuk, hogy a falakat, és a kapcsolatunkat nekünk kell erősíteni. Csak mi tehetjük ellenállóbbá, méghozzá azáltal, hogy az apró-cseprő mindennapos dolgainkban is egymás társai vagyunk. A beteg gyermek ápolása, a bevásárlás, a takarítás, és tulajdonképpen minden, ami az otthonnal kapcsolatos tevékenységünkhöz hozzátartozik, legyen közös feladatunk. Nem is feladatnak mondanám. Egy kéznyújtásnak a másik felé. Hiszen nem légvárat szeretnénk építeni, hanem egy erős otthont, ahhoz pedig nem elég, ha csak az örömteli eseményeken osztozunk.

Van véleményed, tapasztalatod? Szólj hozzá Te is!