„Én is itt lakom!” Gyermekeink előszeretettel hangoztatják, ha esetleg valahonnan kitessékeljük őket, mert láb alatt vannak. És milyen igazuk van! Az otthon közös. Az otthon náluk is egybeforr egy ENYÉM-érzéssel. Van saját szobájuk, ahol ott vannak a saját bútoraik, játékaik, de amikor hazatérnek, amikor otthonukról beszélnek, az egész lakást említik. Mert pszichológiailag így él bennük…
Minél inkább az egész családra szabott a lakásunk, annál kényelmesebb mindannyiunknak, és annál kevesebb a konfliktus. Ezt mindenképpen vegyük figyelembe a lakberendezésben.
Már egyre több az olyan étterem, vendéglő, szálláshely, ahol külön szolgáltatásként sorolják fel az etetőszék, a kiságy, a babaszoba, játszótér, gyereksarok meglétét, és ezzel sok családos kikapcsolódni vágyót tudnak bevonzani. Mert nem lesz ciki, ha gyermekünk nem bír megülni a kényelmetlen széken, nem bír csendben maradni, míg mi megebédelünk, nem a szálloda előtti kertet használja bújócskának, és sorolhatnánk. Biztosan mindenkinek voltak már hasonló élményei. Saját lakásunkat is akkor fogják „rendeltetésétől eltérően”használni, ha szobájukon kívül nem alkalmazkodik igényeikhez.
Érdemes gyermekszemmel végignézni, és végiggondolni, hogy miként tudnánk lakásunk helyiségeit gyermekünk igényeihez, életkorához, életmódjához igazítani: azaz, egészítsük ki a lakberendezés szabályait pszichológiai tudnivalókkal.
1.Belépünk a lakásba: mi letesszük kabátunkat a fogasra, míg ő várja, hogy végre elvegyük tőle dzsekijét, vagy ha már fáradtabb, türelmetlenebb, leteszi a földre. Persze mi egyből rászólunk, hogy miért nem tudja megvárni, hogy elvegyük tőle. Hát azért, mert gyermek. A gyerekek pedig nem szeretnek várni. Tudnak, de nem szeretnek. Ha van az ő magasságukhoz kialakítva egy kis fogas, akkor oda fogják lepakolni ruhájukat – szó nélkül. Megspórolunk egy vitát, és még önállóságra is neveljük őket. Cipővel ugyanez a helyzet: legyen egy hely, ami az ő kiscipőjüké, ahová egyből le tudja tenni, és ott mindig meg is fogja találni, ha készülünk valahová, és öltözködni kell. Ha még egy kis szék, vagy pad is van az előszobában, még könnyebben boldogul, és nem az előszoba közepére fog lecsücsülni cipőt kötni, ahol aztán szintén útban lesz. Higgyük el, gyermekünknek is kellemetlen érzés, ha ránk van hagyatkozva bizonyos tevékenységekben – főleg, ha egyedül is képes lenne megoldani, vagy ha úgy érzi, útban van valahol. Ő szeretne ügyes, okos lenni, segítsünk neki!
2.Kézmosás, fogmosás, fésülködés: Ha a tisztálkodáshoz szükséges eszközök elérhető helyen vannak, sokkal korábban válik önállóvá. Vegyünk példát az óvodákról! Ott egyszerre akár húsz, vagy még több kisgyermek tisztálkodását kell megoldani – futószalagon. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha igényeikre van kialakítva minden: elérik a mosdót, a törülközőt, a fogmosópoharat, a tükröt, a fésűt, a WC-papírt stb. Otthon is megtehetjük, hogy a tükröt olyan magasságba tesszük, hogy ő is lássa magát (ne kelljen lánykánkat emelgetni a tükörhöz, hogy láthassa copfjait). A mosdóhoz, WC-ülőkéhez tegyünk fellépőt, és a törülközőt, egyéb tisztálkodási eszközöket is megfelelő távolságba készítsük a piciknek is.
3.Étkezés, és ivás: Az etetőszék, vagy kisszék alapbútor szokott lenni, nem is erről szeretnék említést tenni. Engedély nélkül ne nyúljon hűtőbe, vagy spájzba – ez természetes. De ha szól, hogy szeretne inni, vagy enni egy almát, jó dolog, ha csak annyit mondunk: persze, vegyél, ott van a szokott helyen, a kis polcon. Vagy a konyhapulton, amit elér székről. Ha van egy kis bizalom gyermekünk felé, ő élni fog vele, és nem visszaélni. Nem fogja engedély nélkül elvenni, vagy máshol kutatni. Legyen a pohara, a szalvéta is olyan szekrényben, fiókban, ahonnan ő maga is ki tudja venni. A saját energiánkkal is takarékoskodni tudunk minden olyan tevékenységgel, amit nem helyettük kell megtenni.
4.Öltözködés: Már a legkisebbek is örülnek, ha tudják valamiről, hol lelik meg, és azt elő is tudják venni. Amint megtanulnak a gyermekek járni, és figyelnek minket, egyből szeretnének részt venni minden olyan dologban, amit apa és anya tesznek. Kérdésekkel bátoríthatjuk is őket! Például, ha készülünk velük sétálni, mondjuk nekik: hol a cipőd? Lelkesen fogja hozni, és nem csak a sajátját, hanem a miénket is. Játékos formában az öltözködés is fájdalommentesebb lesz. Lehet, hogy néha rámolnak, kipakolnak a fiókból, de ha mindent tiltunk, és jó magasra teszünk (még a ruhájukat is, ami nem balesetveszélyes), akkor pár hónap múlva már nem lesz olyan lelkes az önállóságra szoktatásban. Nagyobb gyermekünk is jó, ha tudja, hol van a sapka, a kabát, hol tartjuk az esőkabátot, vagy a hátizsákját, amivel szakkörre jár. Tanítsuk meg rá, hogy a levetett ruháját a szennyestartóba tegye! Legyen közös a rend, keressük meg a dolgok helyét közösen!
5.Ágyazás: Ha kezdetektől nem feladat, hanem móka az ágyazás, akkor később sem lesz nyűg. Mi rendszeresen "guri-gurizunk", ami azt jelenti, hogy a lepedőn végiggurulnak, mielőtt össze van hajtva. Ez egyik reggel sem marad el, afféle szeánsz. De lehet hajtogató-versenyt rendezni, vagy keressünk hibát-versenyt! Ahogy nagyobbak lesznek, rutinosan készülnek, mindenféle társított szórakozás nélkül is.
http://www.tutiszoba.hu/gyerekszoba/86-oenallosagra-szoktatas-otthonunkban-pszichologia-es-lakberendezeas-koezoes-feladata#sigProGalleriad0a8a74031
Önállóságra, rendszeretetre, felelősségre szoktatni a kezdetektől érdemes. Ha úgy élünk, hogy a lakásunk mindenki otthona, akkor ez nem is lesz nehéz. Mi is alkalmazkodjunk hozzájuk: például, ha a földön szeret játszani, ne zavarjuk fel mindig az ágyra, azzal, hogy meg fog fázni, hanem vegyünk vastag szőnyeget, amin jókat lehet játszani – betegség nélkül. Ha gyermekünk is teljes biztonsággal, kényelemmel tudja használni az egész lakást, akkor megtanul alkalmazkodni, igénye is lesz arra, hogy saját maga találja meg a megoldást – bármilyen élethelyzetben. Ha mindig ránk van utalva, akkor az óvodában, iskolában is nehezen fogja megszokni, hogy maga körül rendet tartson, hogy saját kényelmét biztosítsa. Aki viszont otthon segítséget kap az önállóság megtanulásához, az talpraesettebb lesz, önállóbb más helyszíneken, más tevékenységekben is.
Laky J. Eszter
Képek forrása:
http://www.housetohome.co.uk/childrens-room