Decemberben, az év utolsó hónapján először alapos nagytakarítással, majd otthonunk feldíszítésével készülünk az ünnepekre. Ilyenkor élvezzük a belváros fényeinek, kirakodóvásárainak hangulatát, megcsodáljuk a szebbnél szebb kirakatokat, ablak- és ajtódíszeket amerre járunk. Környezetünk olyan esztétikai látványt nyújt új, ünnepi ruhájában, ami szépségével talán az év egyik időszakához sem hasonlítható. Hasznosítsuk jól ezt a hangulatot! Vigyük tovább a következő évre!
Az év vége ünnepeivel, hangulatával, a szeretet kihangsúlyozásával minden embert megérint. A hosszas készülődés, az ajándékok kiválasztása, az otthon feldíszítése örömre, boldogságra hangol bennünket. Környezetünk minden irányból azt az érzést erősíti bennünk, hogy a szépre figyeljünk. Ilyenkor minden megszépül. Van, ami a valóságban is, van, amit pedig mi érzékelünk szebbnek, és jobbnak, mert kellemes így tölteni a hétköznapokat is. Szívesebben beszélgetünk az utcán régen látott ismerőseinkkel (ahelyett, hogy sietősen tovasietnénk, mint máskor), jobban megörülünk egymásnak, és talán az is igaz ránk ilyenkor, hogy kevésbé mérgelődünk olyan egérnyi dolgokon, amiből máskor elefántot csinálunk. Talán nem is tudatosul, talán nem is érzékeljük, de így van. A fények, a hangulatos díszek, a sült gesztenye, forralt bor és fenyő illata, a gyerekek izgatott várakozása megszépíti az év végét.
Pszichológiailag hihetetlen jelentősége van annak, ha ezt az érzést fenn tudjuk tartani. Az, hogy miként zárjuk az évet, az meghatározza azt is, a következőt hogyan tudjuk megkezdeni. Az ünnepi környezet a pozitívumokat segíti előhívni, de saját gondolatainkkal képesek leszünk megtartani is!
Év végén mindenki fogadalmakat tesz az új évre, pedig előbb le kell zárni az óévet. Gondoljuk végig a teljes évünket, januártól, hogy milyen pozitív élményeink voltak, amelyek adott pillanatban örömet, boldogságot jelentettek nekünk. Új ház? Gyermek születése? Párra leltünk? Barátságokat kötöttünk? Sikerült egy régi álmot megvalósítani? Sikerültek a vizsgáink?
Bár az év mindenkinek rejtett szomorúbb napokat is a boldog napok közé, azért az év végén mindenki a szépre emlékezzen! Kedves emberekre, kölcsönösen egymásnak fontos kapcsolatokra, szívderítő pillanatokra! Kapaszkodjunk most abba a lehetőségbe, hogy az örömöt olyan kellemes tárgyak, dekorációk látványa is előcsalogathatja, mint a gyertya, a fenyőág, a szalagok, a gömbdíszek, vagy piros bogyós ágacskák. Nézzünk körül, nyitott szemmel és szívvel járjunk, szívjuk magunkba ennek az időszaknak a gyönyörűségét, melegségét, és ezekkel az élményekkel lépjünk a következő évbe!
És vigyázzunk! A fa lebontásával, a díszek dobozba való visszarakosgatásával ne múljon el ez az érzés! Az előző év derűs élményei megmaradnak, azt nem csomagoljuk el dekorációinkkal, fényfüzéreinkkel! Ezek jussanak eszünkbe minél többször, és juttassuk eszébe barátainknak, ismerőseinknek is, akik esetleg éppen nekikeserednének valami miatt! A karácsonyi díszeket pedig januárban majd le tudjuk cserélni kedves hóember-figurákra, tobozdíszekre, aztán februárban már jöhetnek a farsangi színes szalagok is! A dekorációk mindig hangulatot teremtenek. Szépítsük környezetünket egész évben, mindenkor, és élvezzük lélekmelegítő hatásait!
Laky J. Eszter
