Tuti Szoba

Ízlés. A szó eredeti értelmében érzékelés: ízlelek valamit. Megízlelem, majd ítéletet mondok róla. Mondjuk azt, hogy tetszik-e vagy sem. De használjuk erkölcsi, morális megközelítésből is: valami ízléses vagy ízléstelen: megfelel a társadalmi normáknak vagy sem. A két megközelítés (van még több, amire itt nem térnék ki) közti különbség, hogy míg az egyik saját véleményt, önálló élményt közvetít, a másik egy közösségi elváráshoz való alkalmazkodást jelöl. Mi a helyzet otthonunkkal? Minden otthon ízléses (hiszen saját elvárásainknak felel meg), vagy vannak esztétikai értelemben kevésbé ízlésesen kialakított otthonok is? Mitől lesz ízléses az otthonunk? Hogyan alakul ki a szépérzék (és szépértékelés), és miért fontos? Fontos egyáltalán? Igen, az.

Összegyűjtöttünk 10 hasznos információt az ízlésről, ami pszichológiailag fontos lehet otthonunk kialakítása szempontjából:

1. Ízlés, mint helyes mérték: Harmónia, egyensúly, szépség csak ott érezhető, ahol lehet érezni a mértékletességet. Ahol nincsenek zsúfolt terek, túlzásba vitt dekorációk, tobzódó színek. A jól kialakított tér megszelídít bennünket, nem pedig eláraszt, összenyom. Bármilyen stílust választunk (vagy több stílust is vegyíthetünk), de a mértékre figyeljünk!

2. Ízlés, mint érzékelhetőség: Az ízlés mindig úgy fogalmazódik meg bennünk, mint egy érzés. Belül érezzük, akkor is, ha kellemetlen (nekünk nem tetsző), akkor is, ha kellemes (nekünk tetsző). Egy lakás, vagy egy szoba láttán a vizuális élményhez csatlakozik egy ítélet, egy vélemény. Azt azonban fontos tudnunk, hogy az ízlés, a tetszés, nem egyenlő azzal, amit otthonunkban „be is vállalunk”. Tehát nem egyenlő azzal, ami személyiségünkhöz illik, igazodik. Lehet szépnek, ízlésesnek tartani olyan lakást is, amire mi magunk nem vágyunk, de esztétikusságát érezzük.

3. Ízlés, mint érték: Ahhoz, hogy az ízléseset érezzük, értenünk is kell. Tudnunk kell a tárgyakat, bútorokat, stílusokat értékelni, meglátni bennük a szépet. Ha otthonunkban gyermekként is műalkotások vettek bennünket körül, érték volt a könyv, a tudás, szüleink megtanítottak bennünket arra, hogy a világban nyitott szemmel járjunk, akkor ez meg fogja határozni ízlésünket is. Mint ahogyan annak is van hatása, ha valaki úgy nő fel, hogy szülei párnahuzatokat, terítőket horgoltak, vagy bútorokat készítettek, restauráltak.

4. Ízlés, és a tudás, a műveltség: Az érték(esség) fogalmához kapcsolható a tudásunk tárgyakról, dolgokról. Ha adott műalkotásról, stílusról, iparművészeti tárgyról, régiségről stb. van tudásunk (nevelés, iskolázottság, érdeklődés, műértés, hagyományok), akkor fogékonyabbakká válunk a szépre. A műveltség, a tájékozottság segít bennünket eligazodni a stílusok között, vagy segít megkülönböztetni az ízlésestől a kevésbé ízléseset. Toleránsabbakká válunk, hiszen finomabb érzékkel tudjuk megközelíteni a szépség, az esztétikusság fogalmát.

5. Ízlés és célszerűség: A célszerűség, a praktikusság kialakít bennünk egy vonzalmat, pozitív beállítódást bizonyos tárgyakhoz, színekhez, elrendezésekhez. Az otthonok esetében ez azt jelenti, hogy az lesz számunkra ízléses, ami élhető is. Ahol egy „jól érezem magamat” élmény kapcsolható a térhez.

6. Ízlés és tapasztalat, emlékek: Az ízlésünk állandó is, és változik is. Állandóságot az jelent, ami neveltetésünkkel, családi hatásként belénk ivódik, de ez később életünk szakaszaival változik, alakul is. Hiszen életünk során új hatások érnek bennünket, új élményeket és ismereteket szerzünk, új kapcsolataink lesznek – melyek személyiségünket is alakítják, formálják. Otthonunk változtatása, átalakítása, vagy egy költözés sokszor új stíluselemek, hangulatok megjelenését is jelenti. Ha kialakul bennünk egy vágy, hogy szeretnénk változtatni otthonunkon, akkor valószínű életmódbeli változások, krízishelyzetek is állnak a háttérben. És ahogyan életünk és énünk változik, úgy valamelyest ízlésünk is.

7. Ízlés és az életünk szakaszai: Az előzőekben már megfogalmazódott, hogy életünk szakaszai sok esetben otthonunkon való változásokkal is járnak – esetleg új stílussal is. Az ízlés formálódása az identitásunk alakulását is mutathatja. Míg egy kamaszt még jobban befolyásolják a csoporthatások, és öltözetében, frizurájában, saját életterének kialakításában is érezhető a bizonytalanság, az útkeresés, mások befolyása, érett felnőtt korban már kevésbé hagyjuk magunkat a divatnak, a külső nyomásnak engedni. Az érett személyiségű embernek van kialakult véleménye, ízlése, elképzelése – saját otthonát tekintve is. Ha változtat, azt is tudatosan teszi. Az idős emberek viszont egyre kevésbé szeretnek változtatni környezetükön.

8. Ízlés, mint befogadás: Adott tárggyal, produktummal, alkotással stb. találkozni minden esetben egy felfedező élményt is jelent. Szeretünk rácsodálkozni, megismerni, esetleg megvizsgálni az adott tárgyat. Ez nem csak műalkotások esetében történik meg. Amikor lakberendezési katalógusokat lapozgatunk, vagy bemutatótermeket járunk végig, akkor is sokféleképpen figyelünk. Figyeljük a tárgy, tér szépségét, üzenetét, funkcióját stb. Összpontosítunk, aztán fogalmazzuk meg, hogy ízlésesnek találjuk-e.

9. Ízlés és feszültség: Ami számunkra nem ízléses, ami nekünk nem tetsző, az valamiféle feszültséget is jelent. Az ilyen térben nem érezzük jól magunkat, hátrálunk, vagy összehúzzuk magunkat – szinte az egész testünkkel védekezünk ellene. Ez azért történhet meg, mert a bennünk lévő tapasztalatok, élmények, érzelmek, tudás stb. kialakít bennünk egy olyan rendszert, egységet, ami az oda nem illőt nem tudja befogadni, és ez feszültséget okoz. Környezetünk, főként otthonunk kialakítása tehát mindig értünk, nekünk készüljön! Ne válasszunk olyat, ami divatos, ami bizonyos társadalmi körökben elvárt, ha hozzánk nem illik! Nem fogjuk tudni megszokni!

10. Ízlés a mindennapokban: Az ízlés leginkább a mindennapok választásaiban figyelhető meg: ruházkodásban, kiegészítők, bútorok, lakberendezési tárgyak megítélése során. Nap, mint nap beszélünk róla, ítéleteket mondunk, de nem mindegy, hogy hogyan. Ha társaságban beszélgetünk valaminek az esztétikusságáról, inkább használjuk a magunkra vonatkoztatott meghatározásokat: ez nekem nem tetszik, nekem ez kevésbé stílusom, mint a csúnya, ronda, ízléstelen stb. meghatározásokat.

Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4

Laky J. Eszter

Felhasznált irodalom:

• Husz Mária: Az ízlésfogalom paradoxonai: az élményképesség és az értékválasztás mint habitus

• Mérei Ferenc: Az ízlésélmény elemzése

• http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=480&tip=0

Képek forrása:

1,2,3,4,5