Lakásfelújításnál óriási odafigyeléssel mérjük a távolságot két pont között, hogy a felfúrni tervezett polc biztosan középre kerüljön. Ha gyermekünk a szellőztetés után nem húzza be rendesen a függönyt, gyorsan megigazítjuk, hogy ne zavarja szemünket a két ablak közötti különbség. Életünk szerves része a szimmetria, szükségünk van rá. De az aszimmetriára is. Minden esetben a harmónia, a kiegyensúlyozottság elérése a cél.
Kedvelt témája tudományoknak, művészeteknek, és az alkalmazott területeknek is a szimmetria vizsgálata, és hatása az emberre. A lakberendezésben, az otthon kialakításában is fontos szerepe van a szimmetriának: megléte rendet teremthet, megtörése viszont elűzi az egyhangúságot, mozgalmasságot vihet az életünkbe, terünkbe. A szimmetriának, és a szimmetria nélküliségnek pszichológiai jelentősége is van.
7 érdekesség a szimmetriáról:
1. A szimmetria szabályosságot jelent,
- tágabb értelemben azonban az arányosság szinonimájaként is használjuk.
- Szorosan értelmezve bal és jobb oldali, kétoldali szimmetriáról is lehet beszélni.
- Matematikai fogalomként azokra az alakzatokra, testekre használjuk a szimmetrikus kifejezést, melyeket egy síkra tükröztetve önmagukat adják vissza. (Arcunk jobb vagy bal oldalát tükröztetve egészen más arcot kapunk, mint a valós arcunk. Sem arcunk, sem testünk nem szimmetrikus, gondoljunk a belső szervek elhelyezkedésére, az agyféltekék különböző területeire!)
2. A természet felépítésében érvényesülő szimmetria vagy aszimmetria, és azok struktúrái mind az evolúció eredményei. Ezek a formák bizonyultak adott feltételek között a legelőnyösebbnek, kiállták a szelekciós nyomás próbáját is. (Sejkov, 1987) (pl.: lepkék tökéletes szimmetriája)
3. „Már az ősidőkben feltűnt az embernek, hogy szemünk az alakok és formák, illetve a vonalak és színfoltok bizonyos kombinációit kellemesnek érzi. Egy képi ábrázolásnak vagy egy épület architektonikai körvonalainak arányossága azért tetszik nekünk, mert érezzük harmonikus egységét és lezártságát.”… „A szimmetriát már az őskori ember sziklarajzain is felismerhetjük: a fenyőt egy függőleges vonallal és róla mindkét oldalon kiinduló rövid, fekete vonalakkal ábrázolták.”… „…helyesen ismerték fel a fa alakjának legfontosabb elemét, a szimmetriáját.” (Sejkov, 1987)
4. A tökéletes szimmetria egy bizonyos fokig harmonikus, de a merev szabályosság már ridegséget kelt az emberben. A képzőművészek is tudatosan „rontanak” valamelyik oldal javára, ettől lesz élő művük. A lakberendezésben szükség van a fent-lent, a jobb-bal, az elől és hátul egyensúlyára, de nem szabad, hogy otthonunk pont az otthonosságát veszítse el a nagy-nagy harmóniára törekvésünkkel. „Ha a szimmetria a szépséget jelenti, akkor az aszimmetria a mozgást. Csakhogy az élet szépségét éppen a mozgás teszi tökéletessé.” (Sejkov, 1987)
5. A lakberendezésben, a tér kialakításában a szimmetriát sosem éljük meg teljes valóságában, hiszen minden nézőpontból mást láthatunk. A perspektíva a legtökéletesebb szimmetriát is eltorzítja. A tudásunk megmarad a tárgyról, a térről (mit hogyan, milyen alakzatban helyeztünk el), de a tér használatával ezek változnak.
6. „Eredeti értelmében a disszimmetria a szimmetriának egy pici sérülését jelenti. Más szóval azt a jelenséget, amely fő vonalaiban őrzi szimmetriáját, de részleteiben e szimmetria nem feltétlenül érvényesül. Bár általánosságban előnyben részesítjük a szimmetriát, unalmas lenne egy minden részletében teljes szimmetriát mutató világban élni. Sőt, egy teljesen szimmetrikus univerzum képtelen lett volna (ki) fejlődni. A szimmetria apró sérülései minden fejlődés mozgatóerői, esztétikai funkcióikról nem is beszélve. A maga igaz(i) mivoltában tükrözni művészileg a világot csak a maga belső, lényegi disszimmetriáival együtt lehet.” (Darvas, 1999) A lakberendezésben is pont ezeket a pici szabálytalanságokat érdemes alkalmazni – ettől él velünk a tér! Egy adott felületre egy darab képet középre szoktunk elhelyezni. De sok, különböző méretű (álló és fekvő) képet nem kezdünk el csoportosítgatni, hogy biztosan egymás tükörképe legyen az általuk kirajzolódott alakzat. Ilyenkor csak az számít, hogy a mozgalmasság mellett arányosság is legyen. Arányosságot pedig el lehet érni szimmetria nélkül is.
7. A szimmetria lezár, behatárol bennünket, míg a szimmetrián való változtatás asszociációkat ébreszthet, és valamiféle továbbgondolásra késztet bennünket. Ez külső környezetünkre is igaz, de saját énünkre is. Nincs bennünk sem nyugalom, állandóság. Életünk, kapcsolataink, a velünk való történések mozgást idéznek elő. A mozgásban kell megtalálni az egyensúlyt.
Laky J. Eszter
Felhasznált irodalom:
- Disszimmetria - Tudomány a művészetben — Művészet a tudományban - Darvas György http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/disszimetria.html
- Szimmetria a tudományban és a művészetben - Darvas György http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/szimmetria_darvas.html
- Nyikolaj Sejkov: Élet és szimmetria, Gondolat zsebkönyvek, Budapest, 1987
Képek forrása:
http://bit.ly/12JB80O
Kassák - Moholy-Nagy: Művészek könyve, Schlemmer
Brian Bagnall: Rajzolás és festés, Nagy kézikönyv, a szerző rajza, 22. oldal
